Általános jellemzők

A Térség általános jellemzői

A Mosonmagyaróvári térség az ország észak-nyugati sarkában helyezkedik el, északon Szlovákia (Csallóköz), nyugaton Ausztria (Burgenland), keleten a győri, délen a csornai kistérséggel határos. Két jelentős közúti és vasúti határállomás – Hegyeshalom és Rajka – kapcsolja az európai térséghez, ezért is használja gyakran a Nyugati Kapu elnevezést.

A térség két, jól elhatárolható tájegységre tagolódik, a Duna és az autópálya között a Szigetköz holtágakkal, ártéri ligetekkel, szigetekkel szabdalt területe helyezkedik el, az autópályától – vasúttól délre a Fertő-tó egykori lápos-mocsaras vidékének ma is megőrzött geológiai emlékei találhatók, ez a Hanság. Mindkét területén gazdag állat és növényvilág ad különleges látnivalókat a csendre, békességre, nyugalomra vágyóknak. A Hanság egyes részei a Fertő-Hanság Nemzeti Park védett rónájához tartoznak, a Szigetköz  – a Duna elterelése óta még mindig lezáratlan viták miatt – további élete, védettségének formája folyamatos egyeztetések témája jelenleg is.

A térség történelme, az emberi települések megjelenése az időszámítás előtti évszázadokra nyúlik vissza. Kelta és illiv törzsek emlékei, a római birodalom határterülete, avarok és longobárdok betelepülése voltak az emberi környezet kialakulásának kezdeti lépései, a honfoglalás után Lehel törzse telepedett le itt, Moson vármegyét – és Moson várát – már Szent István államszervező munkája hozta létre. A XVI. század első felétől Habsburg tulajdonba kerül a város (akkor még csak Magyaróvár) és a környéke, amely egészen az I. világháborúig tart.

Az Alpok és a Kárpátok között a Duna menti keskeny sávban a kelet-nyugat közötti közlekedés hol békés kereskedelmi, hol háborús, hódító célokkal zajlott. A világháborúkat lezáró békeszerződések az egykori Moson vármegye jelentős területeit csatolták részben Ausztriához, részben a Csehszlovák Köztársasághoz. A történelem során sokféle nemzet fiai telepedtek meg a térségben, ma jelentősebb német, horvát és szlovén kisebbség él, hagyományait újra megélve, békében, barátságban a magyarokkal.

A természeti értékek mellett a térség megőrizte építészeti emlékeit is, román, gótikus és barokk templomok, paloták, kastélyok emlékeztetnek a régi korok nagyszerű alkotásaira, de ugyanúgy megtalálhatók a népi építészet köznapi szépségeit megőrző épületei, építményei. Az egykori mesterségek, szokások, viseletek bemutatása a települések rendezvényein rendszeressé vált.

A térség térbeli és demográfiai településszerkezete megőrizte a történelmi adottságokat, a 3 város mellett 17 község lakószáma 1000 fő feletti, a térség nem nevezhető aprófalvas térségnek. A kistérségben közel 6000 vállalkozás működik, ennek 2/3-a egyéni vállalkozás. Számukban kiemelkedő a gazdasági szolgáltatás, kereskedelmi, ingatlanügyekkel foglalkozó vállalkozás. A külföldiek befektetései elsősorban Ausztriából és Németországból érkeztek, de más országokból is találhatunk társaságokat.

A természeti adottságok magukban hordozzák az idegenforgalom jelentőségét. A városok és környéke komplex turisztikai kínálatot tud nyújtani a vendégeknek, a kerékpáros, vízi, lovas turizmus minden szegmense jelen van a térségben, termálfürdők és wellness szállodák biztosítják a korszerű pihenést. Az idegenforgalomnak is köszönhető, hogy a munkanélküliség folyamatosan csak 3-4 % között mozog.

A térség oktatási rendszere széleskörű. Az alapfokú oktatás mellett Mosonmagyaróváron több középiskola és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszer tudományi Kara nyújt közép- és felsőfokú képzést.

A térség infrastrukturális állapota megfelel az országos átlagnak. A vezetékes ivóvízellátás szinte tejesen kiépített, a csatornázottság mintegy 70 %-os. A gázellátás teljes körű bevezetése jelenleg is folyamatos. A közlekedésben sokat jelent a Bécs – Budapest –i autópálya, azonban a településközi utak és a belső úthálózat jelentős felújítást igényelnének.
 
A térségi együttműködés önkéntes formái korán kialakultak.

Jelenleg 5 önkéntes térségfejlesztő társulás működik és 2004. július 1-jén megalakult a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás, 2013. július 1-től Mosonmagyaróvár Térségi Társulás. A Társulás többek között a szociális gondoskodásban és gyermekjóléti ellátásban, és térségfejlesztésben vállalt fel közös feladatellátást.
 
Stratégiai programjában a humán erőforrás fejlesztés, gazdaságfejlesztés, a turizmus szektor szerepének növelése, az épített és természetes környezet átgondolt fejlesztése és a térségi kohézió erősítése szerepel.